Kisvasutak a Börzsönyben
Egy évszázaddal ezelőtt a Börzsöny hegységben, közel 200 km hosszúságú erdei keskeny nyomközű kisvasút hálózat létesült, hogy az erdő fatermékeinek és a bányászott kőnek a szállítását gyorsabbá, gazdaságosabbá tegye. Ma az erdei vasút szerepe a Börzsönyben a környezeti nevelés és az egyre növekvő kirándulóforgalom szolgálata. Jelenleg évi nyolcvanezer utas veszi igénybe a kisvasutat. Sikeres a "Gördülő tanösvény", mint egynapos erdei iskola program - erre a célra tanteremmé átalakított kisvasúti kocsi készült.
Kemencei Erdei Múzeumvasút története
A Börzsöny hegység északi részén fekszik a kis falu, Kemence. A község 1751 és 1793 között a Honti megyegyűlések színhelye volt, s ez a falu felvirágzásához vezetett. Az egyemeletes barokk megyeházát 1751-ben építtette fel Eszterházy Imre prímás, mint földesúr és Koháry András, mint főispán. A fejlődő település a 18. században éli virágkorát. Az épületben ma általános iskola működik és itt található Puskás Péter helytörténeti gyűjteményének kiállítása, az épület előtti kis téren áll a Hősök Emlékműve. 1984-ben a Fő út mentén egy jellegzetes felvidéki palócházban rendezték be a Tájházat, melyben minden fellelhető, ami a falu hagyományos paraszti háztartására jellemző volt.
A Kemencei Erdészet létrehozta a Domszky Pál erdészházat, amelyik erdei iskola programmal működik és faismereti parkot az erdészet székhelyén, mely a II. világháború előtt az esztergomi érsekség tulajdona volt.
1910-ben a Wolfner–Schanczer és fiai cég (a nagybörzsönyi vonal építése után) a falu déli részén lévő erdészeti telepről kezdte az erdei vasút építkezését: a Kemence–Wirterház–Királyháza–Királykút 11 km-es útvonalon fektették le a síneket. 1911-ben folytatódott a munka, a Királyháza–Rakottyás 2 km-es vonallal. Ezután épült ki az 1 km-es Tűzkövesi-Rakodó–Bangolák szakasz. Ezt követően a közelítő – fakitermelés helyére vezető – ágak épültek ki Rakottyás és Szénoldal felé, összesen 3 km hosszban.
1913-ban kezdték a ma is meglévő csarnavölgyi vonal építését. Ez a szakasz külön nevet kapott, a Csarnavölgyi Vasút a Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos 9,4 km-es vonalon futott. Itt 70 (!) ezrelékes emelkedésű szakasz is volt. Ez azonban nem a Wolfner, henem a Salkasz–Klein cég tulajdonában volt.
Nagyobb fejlesztés a személyforgalomban csak az érsek látogatásakor történt, mikor egy négytengelyes nyitott személykocsit szereztek be, az Orenstein&Koppel (O&K) pestszentlőrinci gyárából. Ez a kocsi – ma is érseki kocsi néven ismerik – a kemencei telephelyen ma is megvan (az egyetlen négytengelyes eredeti személykocsi) és a régi vasutasok el is mesélik a történetét.
Az üzem lóvontatással indult, a „szőrösdízel” vontatási nem 65 éven keresztül szolgált. Gördülőállományként kéttengelyes, 2 tonnás búrkocsik és négytengelyes, 4 tonnás vasrámás kocsik szolgáltak. A kisebbik kocsira 5–6 erdei űrméter tüzifa fért. A vasrámás kocsikat 1924-től alkalmazták.
A II. világháború után állami kezelésbe kerültek az erdők, ez kezdetben a kisvasutak számára fejlődést hozott. A kemencei vonalon 1947-ben közlekedett először motormozdony.
Az 1995-ös és 1999-es árvizek nagyon megrongálták a kisvasúti vonalat. 2000-2007 között az Ipoly Erdő Zrt és a KBK közös munkája eredményeként működőképes 3,5 km szakaszon a kisvasút. 2006-2007-ben az állomás épületei közül is elkezdődött a felújítás és a fogadóépület, valamint az utcafronti kerítés és egy fedett színtér került felújításra és megépítésre.
Persze a vasút új feladatot kapott. Nem fát és munkásokat szállít, hanem turistákat, kirándulókat. Tehát míg korábban csak faanyag- és munkásszállításra használták, jelenleg kizárólagos a személyszállítás.
A kisvasút műszaki adatai
- A pálya építési hossza: 7878 m
- Ebből üzemel: 3496 m
- A pálya üzemi hossza: 7210 m
- Ebből üzemel: 3336 m
- Nyomtáv: 600 mm
- Sínrendszer: 9,25 kg/m, mellékvágányokban részben 7 kg/m
- Engedélyezett tengelyterhelés: 2,6 t
- Engedélyezett sebesség: 15 km/h
- Legnagyobb emelkedés: 49,5‰
- Legkisebb ívsugár: 30 m
- Állomások száma: 6 (ebből kettő üzemel, 4 elpusztult)
- Megállóhelyek száma: 3
- Hidak száma: 24
Járműállomány:
A Kemencei Erdei Múzeumvasúton található járművek száma közel 70 db, ezekből 8db üzemképes mozdony (menetrendi vonattovábbításra ebből 4db alkalmas), valamint 7db személykocsi és 1db zárt teherkocsi rendelkezik jelenleg műszaki vizsgával, személyvonatokba ezek a járművek sorozhatók be. A növekvő utaslétszám kiszolgálására további személykocsik kialakítása lenne célszerű, ezekhez futóképes teherkocsi vázak rendelkezésünkre állnak.
A járművekből 2 db MD40-es mozdony, valamint 4 személykocsi tartozik az Ipoly Erdő Zrt. tulajdonába, a többi jármű a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, valamint tagjainak magántulajdona.
Kemence községen keresztül megy a Duna-Ipoly Zöldút. A zöldutak mindennapi közlekedésre vagy kikapcsolódásra használt természeti folyosók, útvonalak, amelyeken a helyi értékek megőrzése az elsődleges cél.
A Kemencei Vasútmúzeum fejlesztését a turisztikai látogatottságának folyamatos növekedése indokolja.
A kemencei kisvasút megközelíthetősége:
Budapestről vonattal Szobig, majd innen autóbusszal Kemence község elérhető.
Kemence az „Ipoly-menti regionális kerékpárforgalmi tengely”-en fekszik. Budapesttől Ipolydamásdig a nagyrészt már kiépített Duna balparti kerékpárúton közlekedhetnek a kerékpárosok, innen Kemencére kisforgalmú közúton lehet eljutni. Mintegy 70 kilométerrel kevesebbet kell tekerni, ha a kerékpárokat Szobig vonattal szállítják.
Személygépkocsival: Budapestről a 2/A, majd a 12-es úton a Budapest-Nagymaros-Szob-Vámosmikola-Kemence útvonalon át (103 km). Budapestről a 2/A, majd a 2-es úton a Budapest-Rétság-Drégelypalánk-Parassapuszta-Kemence útvonalon át (95 km).
Királyréti Erdei Vasút története
Magyarország legrégebbi kisvasútja Királyréten működik, pontosabban Királyrét és Kismaros között közlekedik. A jelenleg 760 mm-es nyomtávú vonal eredetileg 600 mm-es volt, azonban fennállása 111 éve alatt sokszor változott a pályája, a nyomtávja, a technológiája, az itt használt mozdonyok és kocsik típusa.
A királyréti pálya építési hossza 14 762 méter. Az üzemi hossz ennél rövidebb, 11 558 métert tesz ki. A maximális engedélyezett sebesség 25 km/h. A Börzsöny kedvelt pihenőhelyét, Királyrétet köti össze a Duna-parti településsel, Kismarossal. A vasút jelenleg hat állomással és négy megállóhellyel működik. Nemrégiben vásároltak egy gőzmozdonyt is, amely a nosztalgiavonatok iránti igényt hivatott kielégíteni.
A királyréti vasút 1893-ban épült, s eredetileg fát szállítottak rajta, s egészen az Adolf-kútig közlekedett. 1912-ben egy szárnyvonal épült Bajdázó felé, ahol egy kőbánya működött. Az első világháború előtt porosz származású tulajdonos átépítette a vasutat, a két világháború között cseh és svájci tulajdonosa is volt az üzemeltető társaságnak.
1941-től ismét csak fát szállítottak, és ekkor indult meg a szórványos személyforgalom is. 1945-ben átmenetileg megint köveket vittek a tehervagonok, majd következett az államosítás, és az erdőgazdasághoz került a vasút, s ma is az Ipoly Erdő Zrt. üzemelteti a létesítményeket.
1954. május 26-án indult meg a hivatalos, rendszeres személyforgalom Kismaros-Királyrét között, de a hétvégi vonatok egészen a Cseresznyefa állomásig közlekedtek.
1976. június 6-án újabb váltás történt: az 1968-as közlekedési koncepció hanyatlásra ítélte ugyan a kisvasutakat, a királyréti vonalat azonban megmentette az, hogy „úttörővasúttá” alakították át az erdei pályát.
1978 tavaszán a pálya megsüllyedt. Ezért átmenetileg leállították a vasútüzemet. Később, 1979-től átépítették a pályát és a nyomköz 760 mm-es lett. Királyréten ennek eredményeként új helyre került az állomás, és végállomás lett.
A 80-as évek második felében ismét csökkenni kezdett a teher- és a személyforgalom. Az 1990. esztendőben Szokolya község úgy döntött, a munkába járók utazását autóbusszal szervezik meg. Ez és az általános gazdasági válság együttesen vezetett oda, hogy az üzemeltető 1992. május 18-én rákényszerült a kisvasút leállítására.
Csak az erdei vasutak új állami támogatási rendszerének az 1990-es évek első felében történt kidolgozásával sikerült újra stabilizálni a vasút üzemeltetését, de ekkor már kizárólag turistaforgalmi céllal.
A kisvasút műszaki adatai
- Nyomtáv: 760 mm
- A pálya építési hossza: 14 762 m
- A pálya üzemi hossza: 11 558 m
- Díjszabási hossza: 11 km
- Sínrendszer: homogén "i" (23,6 kg/m)
- Engedélyezett tengelyterhelés: 9 t
- Engedélyezett sebesség: 25 km/h
- Legnagyobb emelkedés: 25,9 ezrelék
- Legkisebb ívsugár: 42 m
- Állomások száma: 6
- Megállóhelyek száma: 4
- Csatlakozási helyek az országos közforgalmú hálózathoz: Kismaros (személyforgalom) Verőce (teherforgalom)
- Hidak száma: 5
A Börzsöny önmagában turisztikai attrakció. Érintetlen a 34000 hektáros erdőrengeteg. A Börzsöny hegység a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Az érintett kistérségek települései: Kemence, Szob, Zebegény, Királyrét, Kismaros községek önmagukban is turisztikai látványosságot képviselnek. Számos túraútvonal érinti a területet.
Az ideérkezők olyan községet ismerhetnek meg, amelyben - a dinamikus fejlődés támogatása mellett - hangsúlyt kerül a múlt, a hagyományok tiszteletének megőrzésére. A környezet számtalan lehetőséget nyújt turisztikai, szabadidős és sportlehetőségekre, kulturális rendezvényekre.
A térség és benne a turisztikai attrakciók (Kemencei és Királyréti kisvasút) jól megközelíthető.
Királyréti kisvasút megközelíthetősége:
Budapest Nyugati pályaudvarról Dunakeszin Vácon át közvetlen vonattal 1 óra alatt utazhatunk Kismarosig. A kisvasút állomása a MÁV megállóhely közelében, onnan 2 percre található.
Kismaros a Duna balparti kerékpárút mentén található. Budapesttől ezt a nagyrészt már kiépített kerékpárút használható, innen Királyrétre a kerékpárok szállítását a kisvasút is vállalja.
Személygépkocsival:
Budapestről a 2/A, majd a 12-es úton a Budapest-Vác-Kismaros útirányon át érhető el a kisvasút állomása.
